Diozófia: Bevezetés
~Diozófia | Idézetek / Mottók
A Világűrnek sem vége, sem határa nincsen.Diozófia | Új Világ küszöbén II. - A Lélek és a múlt (38. o)
~
Diozófiai értekezések, elmélkedések és tanulmányok
(Új Világ küszöbén II.)
“A siker és boldogság titka az ÖNBIZALOM. Aki elveszíti önbizalmát, önmagát veszíti el“.
Alexy E.
B E V E Z E T É S
Ha végigtekintünk életünkön, emlékeink között, biztosan találunk ehhez hasonló gondolatokat:
Miért kell szenvednünk a Földön?
És ha kell(?), miért egyeseknek többet, másoknak viszont kevesebbet?
Miért nem vagyok én is olyan gazdag, oly boldog vagy szerencsés mint más?
Miért van annyi bánatom és vagyok oly szegény és szerencsétlen?
Miért pont én, akkor, amikor jobbnak látom magamat annál a másiknál, ki az én nyomorúságomból semmit sem érez?
Miért??
Az összes vallási felekezetek azt vallják, hogy mi emberek mindannyian egyforma teremtményei vagyunk az Atyának.
De akkor miért ez a megkülönböztetés?
Vagy én, aki szenvedek talán nem vagyok éppen olyan teremtménye az Atyának, mint az, aki nem szenved?
Engen kevésbé szeret az Atya?
De miért?
Elfogadható választ erre ezidáig senki sem kapott, tehát ezek szerint nincs egyebet mit tenni: “meg kell hajolni az Isten akarata elött, mert minden úgy van jól ahogy van - Isten tudja mit cselekszik“ - mondják és tanítják az Úr szolgái (a papok).
De ti ezzel és ennyivel nem elégedtek meg, csak tovább zúgolódtok, kutattok, mert akkor amikor -feltételezem nem szándékosan- vétkeztek, ennek dacára bőven kiveszitek részetek a szenvedésből, nélkülőzésből, boldogtalanságból és aki szándékosan követi el a rosszat, sőt ellene van minden jónak, annak minden sikerül.
Látván ezt és ehhez hasonlókat, fellázad bennetek az igazságérzet és ha addig volt is hitetek, ezen igazságtalanság szemlélése megérleli a hitetlenséget, mível véleményetek szerint nincs igazság, még a hit és vallásban sem.
Bizonyosan ezért találták ki az egész vallási históriát, az Istent és az igazságot, hogy ezzel a hiszékenyeket félrevezessék és kihasználják.
Ezért jó, hogy létezik a tudomány, minek utána nincs szükségünk ily “igazságokra“.
Hit, vallás, mesék mind.
Isten nincs, hisz senki sem látta, mert ha lenne, nem létezne ennyi igazságtalanság a Földön.
Természet az van, azt látjuk, ez vezet mindent. Ezek szerint ürítsük fenékig az élet örömeinek poharát, tegyük életünket minél kellemesebbé.
Ne halasszunk el semmit, amit az élet felkinál, mert mindennek egyszer úgyis végeszakad és következik a nagy némaság, a semmi, a megsemmisülés.
Idáig jutottunk gondolatainkban kedves barátaim, de kérem, itt álljunk meg!
Mert ami ezután küvetkezik, ez már olyan elvek hordozója, mely örök titokként lakat alá helyezné az élet és a halálról alkotott fogalmat és arról nyert tapasztalatokat.
Hogy mi következik?
A következő történelmi fejezet viharos probájának azt a jellemző címet adhatnánk: az anyagiasság nagy kisértése.
Ez már a mi korunk betegsége. A vízválasztó, mely az emberiség salakját elkülöniti a haladásra képes elemektől.
Vajon mi lesz a kibontakozás?
A jelen kor a megtérésnek, az emberi szolidarítás érzésének és a humanizmus elmélyedésének fogja talán meghozni gyümölcseit.
Korunkban záróköveit rakjuk le a Föld története középkorának.
Az események és eszmények egyre jobban sűrűsödnek és jelentőségükben folyton növekednek.
A Föld vajúdik.
Új eseményeket akar teremteni és mi valamennyien, akik e nehéz korszakban élünk, részesei vagyunk a korszakalkotó műnek, ISTEN ÜDVTERVÉNEK, mely ÚJ EMBERTÍPUST, a VÍZÖNTŐ TIPUST van hivatva kitermelni, a szegénységben és tudatlanságban sínylődő eltiport, jogaitól megfosztott embertömegek sorsa iránt szánalommal és megértéssel viseltető, hozzá lehajoló, őt segítő, érette önfeláldozóan tevékeny társadalom emberének tipusát.
dr. Kiss István; Diozófus
Egy diozófus tanítvány zárójeles megjegyzése:
Vajon ezt látjuk ma (az új évezred harmadik tizedének a végéhez közelítve)?
Ilyen "új", segítő és önfeláldozó társadalom van kialakúlóban? Nem pont az ellenkezőjét és az ellentetjét látjuk kibontakozni, ahol az önérdek, az önzés, az egocentrikus és a káini magatartás kezd mindjobban teret nyerni és eluralkodni?
Ne feledjük; - mentál test beépülésével- az embernek megadatott a 'szabad választás' joga és lehetősége, és -ahogy fentebb is említésre került már-; az önzés és az anyagiasság (az anyagi javak mind több és több -az ésszerüséges is túl-való összeharacsolása -"csak nekem, csak nekem!" ) -többek között- az a vízválasztó, mely az emberiség salakját el fogja különíteni a lelki fejlődés- és a szellemi haladásra képes egyedektől. Mi úgy látjuk, hogy a (le)selejtezés már régen elkezdődött és most felgyorsult ütemben folytatódik...
Hit, vallás, ezótéria, stb., stb., a világ és az emberiség egyik legnagyobb átverése, igaz?
De! Tételezzük fel -csak egy röpke pillanatra!-, hogy talán (talán??) mégis létezik Valami, -helyesebben-; Valaki, aki ezt az egész 'kócerájt' megálmodta, megalkotta, irányítja és igazgatja?
Nevezhetjük Őt akár Istennek is, akár a "Minden Lét Gyökeréből" fakadó EGY-nek -lásd még a CREDO oldalt is- (ahogy a mi őseink is úgy nevezték).
Na, akkor mi van? (!)
DIOZÓFIA: Bevezetés | Diozófia: A Tanitó
Dr. Kiss István, a Diozófia alapítója:
Diozófiai értekezések és tanulmányok
Elmélkedések a Létről, az Életről, Isten és ember viszonyáról
Dr. Kiss István diozófus, szellemtudományi kutató írásaiból és előadásaiból
Szerkesztette:
v. Sorompó László
Diozófus
Lektorálta:
D. Sándor Alex
Diozófus, szakmai kurátor, ÉletEnergia-Technológia és Radionika szakértő
Dr. Prof. Kiss István (István bácsi), a Diozófia egyik alaptételéről:
.mp3 hangfájl, 390Kb / 23mp
részlet
©Copyright. Minden jog fenntartva!
.